Skoda Favorit 136L - lakatolás, festés

2003

Elhamarkodott döntés volt részemről megvenni a szóbanforgó autót, bár a végén azért sikerült jól kijönni a dologból. A történet úgy kezdődött, hogy első munkahelyemen megkaptam első fizetésem és úgy éreztem enyém a világ :) és egyik nap munkába menet, egy benzinkúton megláttam a kocsit, hogy eladó 90e Ft-ért. Ez abban időben (2003) hihetetlenül alacsony ár volt, pláne, hogy 1991-es évjáratú Favoritról beszélünk. Műszaki épp lejárt róla és le is volt lakva szegény. Rozsda ügyileg is voltak gondok rendesen. Felhívtam a tulajt, ami egy őrző védő cég volt és mint kiderült, céges autóként szolgált a vas ezért nem volt rá vigyázva. 1 nap gondolkodás után 85e pénzért megkötettett az üzlet. Útvonal engedéllyel haza vittem a gépet, becsületére legyen mondva, gond nélkül teljesítette a 220km-es távot. Mondjuk motorikusan nem volt vele gond, jól húzott (Favoritos mércével persze) , nem füstölt, fékezett, váltott, stb. , stb. , szóval szerkezetileg nem volt vele gond.

Otthon megkezdődött a szétszedés, akkor derült ki, hogy a két első taposó cserés, hátul a doblemezeknél a rúgótorgyok falcolása gyógyításra szorul, hátsó sárvédő íveken is volt munka, valamint az első sárvédőkből is új fog kelleni. Ja és az első nyúlvány felső éle is javító ív után kiált (erre csavarozódik a sárvédő). Faterom szerencsére jól bánik a hegesztő géppel, így a lemez munka nem jelentett gondot. Alkatrészt is olcsón kaptunk hozzá Szlovákiában.

Saját részre készült a kocsi, szóval becsületesen meg lett csinálva. Kapott még hátsó lengéscsillapítókat, 4 újszerű gumit (a gumi vásárlás megérne egy mesét, 12e forint volt a 4db min. 90%-os... ), alvázvédelmet, stb...

Már csak a festés volt hátra, mikor Faterom külföldre ment dolgozni, így segítség nélkül maradtam és mivel csak havonta egyszer jártam haza munkám miatt, nehézségekbe ütköztem. Gondoltam elviszem festőhöz. Végigjártam 15 km-es körzetben mindegyiket, 45e-től 90e-ig kaptam árajánlatokat a sima fehér színű autóra. 85e-es vételár felét csak nem fogom kiadni - gondoltam - úgyhogy kivettem 2 nap szabit, 11e Ft-ért bevásároltam festőanyagokból (ebben benne volt a festék, a gitt, alapozó, csiszoló papírok, hígító, takaró szalag !!!) és egy hétvége alatt telibe fújtam a gépet, szinte kívül belül.

Az eredmény szerintem jó lett, aki látta dicsérte :) de az igazi dicséret az volt, mikor 225e Ft-ért eladtam a kocsit 2004-ben (azért azt hozzá kell tennem, hogy a papírmunka, a ráköltés után nem volt egy nagy haszon, sőt... ha a ráfordított munkaórára elosztom ezt a pénzt, akkor 20ft/óra jön ki :) ). Ez az ár sem volt magas abban az időben. Ha jól emlékszem, az első 10-15-ön belül voltam használtautón :) Igazából ha megtartom, akkor sem járok rosszul a géppel, de pár hét/hónap használat után rájöttem, hogy nekem más kell, egész pontosan egy Peugeot 405 Mi16, de az már egy másik story.

Egy tanulság nekem és mindenkinek : a maszkon ne spóroljon az ember, mert a festés után másnap is festékes volt a "taknyom" :D - pedig volt rajtam maszk, csakhát nem épp profi... Na mindegy, még élek.

Képeket hamarosan teszek majd fel, addig egy összefoglaló video:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.