A tünet hideg indítást követő csörgő, csúnya mechanikai zaj a kuplung oldal felől. A felelős pedig a neten sokat szidott konstrukciójú automaikus láncfeszítő, amit nem csak a RX-be raktam, hanem ZXR , ZX10R és még pár egyéb tipusba is.

Amikor már a végét járja a cucc, az alsó láncvezető bele tud súrolni a kuplung kosárba! Ez szépen elkezdi forgácsolni az alut és a fém a motorban kering majd. Nem szerencsés. Legrosszabb esetben törik a motyó és akkor rendesen haza vághatja a blokkot.

Nálam is belesúrolt már a kuplungba korábban, de akkor egy rúgó előfeszítéssel elintéztem a dolgot - hiba volt nem utána olvasni miről is van itt szó. A csörgés nem szűnt meg ettől, viszont azóta nem tudott már beverni, de a jó működéstől már messze volt. Most netes kutakodás után kikristályosodott a megoldás.

Automata feszítés helyett, állítható megoldást kell alkalmazni. Az utánállítás a lánc természetes nyúlása miatt csak ritkán esedékes - azt írják, 30e km-t is elmegy állítás nélkül, ez pedig rengeteg idő egy átlag motoros számára, így nem egy vészes dolog, hogy le kell venni az oldaldeknit egy ilyen állításhoz.

Neten egy aluminum tömből munkálták ki az állító mechanikát. (forrás: http://kwickstand.net/Hyper-Formance.com/Tensioner_Tamer.html)

Én egy satu pofákhoz használt erős acél anyagot használtam. Egy ismerősöm fúrta ki állványos fúró géppel, ipari fúróval. Otthon is meg lehet próbálni, de a pontosság nem hátrány és a furatoknak pontosan merőlegesnek kell lenniük, ezért javasolt ezt inkább komoly szerszámokkal dolgozni.

Íme a cucc:

A potos méretezés után az imbusz csavar is rövidebbre lett vágva ill. a feszítőt mozgató rúd is meg lett rövidítve.

(a képen látható állapotban a tengely csavar anyák (egy sima és egy önzáró) kívülre kerültek, de a dekni felrakása közben kiderült, hogy nem fér el, szóval meg kellett fordítani, a csavar feje legyen kifelé)

Az anyagválasztásról amit még érdemes megemlíteni: nagy szakító szilárdságú csavart és lehetőség szerint minőségi erős anyát használjunk.

Hosszú szünet után újra jelentekzem. Nem volt eseménytelen az elúl időszak. Vagy 10 blog bejegyzést is megérne a sok időközben elvégzett munka és esemény. Kezdjük a végén: 2 év műszaki vizsga mindeféle kenőpénz, ismerős bevánsa nélkül. Az öreg "Jagu" önerejéből teljesítette a követelményeket a műszakin! Kéziféktől a CO értékekig minden a határértékeken belül volt. Meglepő de mindenfél trükközések nélkül hozta az egyforma fékhatást mindkét oldalon. Persze új autó tulajoknak ez nem újság, de tapasztalatból tudom, hogy ilyen dolgokkal gyakran szokott gond lenni bőven nem veteránkorú autóknál.

Térjünk rá a címben szereplő tárgyra a fényezésre. Ez egy olyan munkafázis volt, ami mindenképpen megér legalább egy posztot. A sztory hasonlóan kezdődik, mint eddig mindig. Megérdeklődtem több fényezőnél "mibe fájna" egy külső fényezés. Rövidre fogom ezt a részt, legyen annyi elég, hogy 250e Ft-tól 320e Ft-ig kaptam árajánlatot, persze hozzátették, hogy lehet növekedhet majd az ár, ez munka közben derül majd ki. Mondanom sem kell, de nem kértem a munkát. Maradt a megszokott "majd megcsinálom én" verzió. Eredetileg is én akartam festeni, csak a hosszúra nyúlt lakatolás miatt megfáradtam és kicsit gyorsítani szerettem volna a dolgokat ezért gondoltam, hogy festőre bízom. Nem így lett.

A teljes külső fényezés helyett csak a díszcsík feletti részt és a köszöböt festettem le. A csomagtartó vízszintes része és a motorháztető is festetlen maradt.Az átmenet "elcsalásához" nagyon prakitukus a kocsi oldalán teljes hosszában végigfutó metál arany dekor csík. Ez maszkoló szalag segítségével csináltam újra, kicsit megfordítva a standard műveletet. Alap helyzetben egy sávot szoktak felfújni a díszcsík szinével és azt fedik le a maszkoló szalaggal, így egyenletes vastagságú marad a csík mindenhol, csak a vonalvezetésére kell figyelni. Nálam ez nem volt igazán opció, mert a vonal alatti rész nem akartam összfujkálni, szóval 2 párhuzamos maszkoló szalaggal oldottam meg és a kettő között szabadon hagyott részt kellett csak festeni. Ennél a módszernél nem is festő pisztollyal érdemes dolgozni, hanem ecsettel. Több rétegben festettem át, mire elértem az egységes tónust. Teljes száradás előtt levettem a maszkoló szalagot, nehogy darabos legyen a széle. Túl korán sem jó levenni, mert a ragacsos állagú festék (vasagabb rétegek esetén) szintén ront a kontúrok milyenségén. A végeredmény szerintem jó lett, mertérte a szöszölést.

A festékrendszer 2 komponensű, klasszikus. Nem is volt drága, 9900 ft / liter a szín (metál). A lakk edzővel 5500 ft-ra jött ki 1 literre. 1,2l szín és kicsit több mint 2 liter lakk ment el a munkák során. Természetesen ahol fémig ment a csiszolás ott kapott alapozó festéket is, egyébként töltő alapozó lett fújva mindenhova. Itt 2 komponensűt javasoltak a festékbolban, de mivel ezt már korábban megvettem, így 1K-s verzió ment rá. Összeférhetőségi probléma nem állt fenn, nem is jellemző a "filler"-eknél ez.

A látható helyen javított karosszéria részeknél természetesen kellett gittelni is. Ez az a pont, ahol tényleg kijön a szakma. Próbáltam precíz és alapos lenni, de sajnos a fényezés kihozta a hibákat :( Nem olyan vészes, de egy profi fényező műhelyben biztosan nem lett volna ilyen gond. Igazság szerint engem nem zavar, mert az összkép szép lett így is és tudom, hogy amit a festék alá tettem az rendben van, rozsdát nem hagytam ill. jó anyagokat kentem rá és nem is sajnáltam a mennyiséget :)

A szín felfújása nem volt egy ördöngősség, ebben különösen partner volt a zöldes kék festék. Ezüst metálhoz képest sokkal könnyebben lehet bánni vele. Azt mondják a hozzáértők, hogy egy ezüst metál festék (vagy akár egy másik "szórás érzékeny" metál színárnyalat) színárnalata annyira függ a pisztolytartási  / fújási technikától, hogy ha ugyanazt a festéket két különböző festő fújja fel egy egy elemre, akkor nagy valószínűség szerint el fog ütni. Van benne valami, a napokban festettem az Alfa köszöbét és tényleg számít. Hát igen, ide megint nem árt ha az embernek ez a szakmája - de megint csak azt tudom, mondani, hogy "falura" jó lesz ez a háztáji megoldás is :)

A kulcs mozzanat a lakkozás. Ezzel lehet feltenni a koronát a műre, vagy jól elrontani az egészet. Amit érdemes elmondani a dologról, hogy törekedni kell a pormentes környezetre ill. a lakkhoz ajánlott keverési arányok betartására a pisztoly beállítások mellett. Érdemes valamin próba fújást végezni, hogy ne legyen narancsos a felület felhordás után. A festékboltban az eladó srác szokott festeni és szakmája is, tőle tudtam informálódni. Érdemes utána kérdezni.

Az én lakkozásom helyenként nem hozta a szintet, narancsos lett, de mivel vastagon fújtam (bőven tartva a 2 réteges ajánlást). Pár nap tökéletes száradás után megpróálkoztam gépi polírozással, közepes szemcsenagyságú ipari polírozó anyaggal (festékboltban kapható, jó drága anyag (12e FT / liter), de 2 dl elég egy teljes autóra és imérve is kapható). Nem hozta meg a várt eredményt, nem sokat tompított a narancsosságon. A végső megoldás kicsit ilyesztő lehet első hallásra, de nagyon finom csiszoló papíros bő vizes több lépcsős átcsiszolás, majd egy teljes gépi polírozás lett a megoldás. Ez volt az a lépés amit szakemberre bíztam, mivel az én polirozó gépem igencsak hobby kategória és most már nem akartam "bakot lőni". 15e ft-ért csinálta meg a srác Fehérváron. A végeredmény ? Mikor megláttam az autót mikor érte mentem kis híjján besírtam :) Salamon töke! Végszónak azt mondom megérte nekifogni a festésnek, mert minden segédanyaggal, festékkel és a políroztatás 15ezres költségével is 50e ft-ba fájt az egész.

Pár kép még ömlesztve:

Nagy munkálatok közben:)

És a végeredmény (még polírozás előtt):

Már volt egy poszt a hűtőradiátor témával kapcsolatban. A hűtő javító műhely nevével és egy fotóval adós maradtam akkor a végeredményről.

Hűtő javítás - Székesfehérvár : http://www.omnirad.hu/

Íme az eredeti tönkrement Jaguar hűtő és a zsír új Ford Transit hűtő házasságából született darab:

Ez volt a beteg hűtő:

Ez pedig az új Transithoz való:

"Never ending story" - én már csak így hívom vessző futásom a rozsdával. Saját magam szivatásának egyik legkiválóbb módja, hogy veszek egy 30+ éves hobbi autót és nekiállok kilakatolni, felújítani... rendes műhely, komoly szerszámok és szaktudás nélkül, munkahely mellett... :) De amúgy minden ok, csak kicsit soknak bizonyult ez így eddig és valahogy hiányzik valami látványos és kézzel fogható eredmény. Talán majd a következő posztban ha végre jó idő lesz és tudok haladni. Kiveszek pár nap szabit és a sok elvégzett rész fázis üssze tud állni valami látványosabb egésszé.

A kissé negavít hangvétel nem jelenti hogy feladnám vagy hogy kiábrándultam volna, de ez a hosszúra nyúlt tél szó szó kedvem szegte. Uncsi már a sötétben a hidegben éjszakákba nyúlóan szerelgenti. Na de fel a fejjel, itt van Április és a tavasz ! csak a hó ne esne......... :S

Ömlesztve adagolok azért pár képet, mik történtek mostanában:

Volt egy kis segítségem a napokban, faterom személyében :) Az ablakkeret van épp kezelés alatt.

Jobb oldalon az A-oszlop sajnos zűrös volt.Újra lett építve a belső résszel együtt.

Jobb oldalon a küszöb felső része szintén oda volt.

A tank alsó takaró lemezénél egy kis változtatást eszközöltem az eredeti kivitelhez képest. A sűrűn pöttyözött hegesztésnél megszüntettem a lapolást, mert alatta volt csúnyán megroszdálva az anyag és egyébként is házilag a bonyolult formát számomra kihajtani leheteten lett volna.

Az ablakkeret elől hátul elég sok javításra szorult. Nem bízztuk gittre a dolgot, a roszdától elvékonyodott, helyenként már lyukas lemezt cseréltük. Elég jó kis szobrászkodás volt az íveket kimunkálni törekedve a minél kevesebb hegesztési varratra. A képek nem adják vissza milyen jól sikerült végül. Majd jó fényviszonyok mellett fotózok még a végeredményről. A lényeg, hogy nem kell rommá gittelni.

A jelenleg Kromofág néven kapható ócskaság köszönő viszonyban sincs már a régi üveges cuccal, ami a nevével egyetemben valóban festék eltávolító szer, nem úgy ez a mostani... és ez még a jobbik fajta (!), mert van még egy zselé szerű anyag is, Polifarbe gyártó palettájáról. Na ez még rosszabb - a boltos elmondása szerint. 5ször kentem át a felnit és még így sem jött le teljesen a festék. Több napon keresztül ismételgettem a manővert, kapargattam, fúrógépbe fogható műanyag sörtés kefével tisztogattam, stb, stb. Nagy kínlódás volt. Nem állnék neki szivesen mégegyszer.

A képen az alufelnik leggyakoribb hibája : a festék alatt tejedő fehér alumínium oxid.

Végül megmondom őszintén meg is untam a "himestojás" bánásmódot, csiszoló papírt ragadtam, sőt bizonyos helyeken óvatosan még legyező koronggal is rámentem. Ha polirozni szerettem volna, akkor ez nem túl jó előkészítés, de én festést terveztem, az alá elmegy.

A lecsiszolt felületet (könnyűfémre is alkalmas, nagy hűtűrésű [hegeszthető] ) alapozó festékkel átkentem, majd kapott sima ezüst keréktársa ezüstöt, majd hozzá való lakkot. A Rally márkájú magyar festéket szoktam használni matt fekete, fényes fekete, hőálló kiszerelésben. A keréktárcsa festékük is nagyon jó terméknek bizonyult: kiadós, jól takar, nagyon gyorsan szárad.

Később majd ha lesz türelmem kimaszkolom a felnit és színre fújom a gyári mintára.