Összeállt a GéPeZet. A sötétebb szín nem pont az amit vártam. Mást mutat a színkártyán kicsiben, mint így életnagyságban. Talán egyszer átfújom majd, de most már marad így. Elég sok idő ráment a javítgatásra és sajnos pár apró dolog még mindig megoldásra vár, viszont nem akarok lecsúszni a motorozásról az elhúzódó szerelés miatt.

A matrica szett hiányzik még a képből, meg talán a hűálló karbon fólia a kipura. Ez sem egy kardinális kérdés persze és a vélemények is megoszlanak róla. Van aki azt mondja, semmit nem fog bírni és leég róla, van aki azt mondja jó lesz az. Ki kell próbálni.

Az eredmény képekben:

Itt már majdem teljesen összerakva.

Kész. Ahány fajta fényhatás, annyi féle árnyalatban jelenik meg a fotón. A valósághoz az első fotó áll legközelebb. Telefonos fényképező nem egy csúcstechnika...

A Jaguar befecskendező rendszerében 2 hidegindításért felelős részegység található. Az egyik egy különálló üzemanyag befecskendező szelep, amely a hidegindítás pillanatában ill. az követően néhány másodperce lép életbe, ezzel többlet üzemanyaggal dúsítva a keveréket. Ennek meghibásodása nem jellemző. A másik rész pedig a hűtőfolyadék hőmérsékletét mérő jeladó. Ez a hőmérséklet függvényében változtatja ellenállását, így szabályozva a motorvezérlő elektronika 13-as lábán mérhető feszültséget. A teljesen üzemmeleg állapotban 330 Ohm ellenállást mutat, ami mellé 2V-os feszültség társul. A teljesen hideg motornál 6KOhm és 10 Volt. A 3-as XJ széria 4.2-es befecskendezős motorjainak egyik gyakori hibaforrása ez a szenzor. Jelentős túlfogyasztást eredményez, ha a meleg motor mellett mégis "hideg jelet" kap a motor vezérlő (ECU), így folyamatosan dúsabb keverék jut a motorba - ha kell, ha nem. Sokszor a szenzor érintkezőinek oxidációja rontja a kontaktust, így az ellenállás megváltozik és ömlik a benzin a motorba. A nem tökéletesen egyensúlyban lévő hűtörendszer is "megvezetheti a rendszert" : gondolok itt arra, hogy hidegebb időben nem megy fel a hőfok 90°C-ra, mert a termosztát, vagy csak simán a viszkó kuplungos ventilátor hűti le túlzottan a motort, szóval hiába törekszik az elektronika a dúsítás által az optimális állapot ( 90°C ) elérésére, ha a hűtés ellene dolgozik, tehát elérni nem fogja. Az eredmény egy folyamatos többlet üzemanyag.

COOLANT SENSOR
The coolant sensor is just a straightforward thermistor connected as the lower part of a voltage divider chain. The signal voltage to ECU pin 13 ranges from 2 volts (330 Ohms) fully warm to around 10 volts (6K Ohms) at 0 degrees C. The corresponding nominal resistance values of the thermistor are shown in brackets. The ECU enriches the fueling when the engine is not fully warm, just like a choke device, according to the coolant sensor signal.

Megoldások:

-ha jó a jeladó, akkor a csatlakozók lábak oxidmentesítése

-ha a jeladó rossz ellenállás értéket ad, akkor csere ill. kontkat hibák kiszűrése

-manuális átalakítás! Én ezt a megoldást választottam, mert sokszor "nincs kedvem" kivárni, hogy elérje a motor a 90°C-ot. A módszer a gyakorlatban úgy néz ki, mint egy kézi szivatós autó. Egy potmétert kell feltekernem hidegindításkor, majd mikor a motor már belmelegedett, visszatekerem. Én döntöm el, mikor mennyi benzit adagolok. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy 1 perc után szinte 0-ra lehet venni az ellenállást a potin (tehét az előtét ellenállással 330 Ohm-ra), így a motor azzal az üzemanyag mennyiséggel üzemel, mintha 90°C-os lenne, pedig csak 30fokos a víz. Lehet persze vitatkozni, hogy gányolás ez vagy sem, nekem bevált. Számottevő fogyasztás csökkenés. Nagyon nem méregettem még, de nagyságrendileg 15-16 literről 12 körülre levihető hideg időben. A másik dolog ami miatt ezt választottam, hogy óra szerint 80°C fölé nem igazán megy fel a hőfok az autóban öszi/téli időben, pedig már elektromos ventillátorosra alakítottam a hűtő ventillátort és a termosztát is jól működik, hideg a visszatérő cső.

A szükséges alkatrészek:

-egy minőségi, jól terhelhető 5kOhm-os potméter (1200 Ft, fémházas, huzalos ellenállás, 3Watt)

-egy darab 330 Ohm-os 3 vagy 5 Wattos ellenállás (ez előtét ellenállásként fog funkcionálni, ha 0-ra tekerjuk le a potit, akkor pont 330 Ohm fog átfutni a kapcsoláson, tehát pontosan az üzemmeleg állapothoz tartozó érték)

-pár méter 2 eres kábel, csatlakozó saruk

A történet ott kezdődött, hogy karácsonyi "ajándékként" meglepetem magam egy motor eldöntéssel.... A. helyről B. helyre akartam pakolni a motort és amíg a kaput nyitottam legördült oldalsztenderről a gép és oldalra borult, elég szépen össze is tört :( Plexi darabokra tört ill. az idomok egy része is oda lett rendesen. Eleve nem volt már egy nagy szám az idom szett rajta, mert mikor vettem a motort akkor is voltak rajta törések és csak nagyon háztáji módon lett megjavítva. A festés sem volt annyira kedvemre való, régóta terveztem, hogy egyszer gyári mintára újra festem. Jó alkalom volt ez a munkábalátáshoz. A gyári mintához tartottam magam, de a forgalmi szinét nem akartam átiratni, szóval maradt a zöld. Ilyen színben nem létezett gyárilag, szóval itt el kellett térnem kicsit az eredeti tervtől, de a mintázatban hű maradtam.

Íme a gyári minta:

Ilyen kevés ideig gyártott motornál nem olyan egyszerű beszerezni bontott idomokat. Gyári új elem, pedig megfizethetetlen. Például a plexit megérdeklődtem Kawasaki márkakereskedésben, 74e Ft körüli összeget mondtak... persze hozzátette az eladó, hogy nem érdemes rendelni, inkább vegyek utángyártottat 25e Ftért. Szerintem még az is húzós összeg egy darab nyamvadt plexi lapért.... A vége az lett hogy vettem bontottan egy ép fejidomot plexivel plusz egy középsztenderrel (mert azt valaki korábban leszerelte az mociról, már úgy vettem) az utángyártott plexi áráért . Ez sem volt az évszázad üzlete, de a szükség nagy úr. Másik helyről pedig 8e pénzért sikerült vennem egy hibátlan oldal idomot és egy szintén hibátlan hasidomot. Ez azért jobb vétel volt. A hasidomot a kipufogó hője megolvasztotta és rálapolt lemezzel pótoltam anno, de műanyag és a fém találkozásánál akárhogy gitteltem (üvegszálas gitt, térháló a gittbe) mindig megrepedt. Ezért vettem végül egy jót, amit egy azbeszt hővédő lappal tuningolok meg belőről, hogy több ilyen ne legyen.

A plexi kérdésről még pár szó. A bontott plexi sajnos nem volt ill. még nincs a toppon, mert bemattult a belseje és lámpafestékkel lett belűlről lefestve. Ez messziről szépen mutat, de ha közelről átnéz rajta az ember egy foltos, átláthatatlan csúfság a kép. Eddig ott tartok, hogy nitro hígítóval lemostam a régi lámpafestéket és elkezdtem 2000 / 2500ös vizes csiszoló papírral megdolgozni. A kapott felület elégé matt, a végső megoldás még nincs meg: valszeg újra fújom egy halvány tónusú lámpafestékkel. Erről majd később.

Amit talán érdemes még megemlítenem a festéssel kapcsolatban, az a díszcsíkozás. Festékboltban kapható különböző szélességű díszcsík ragasztó, ezzel érdemes dolgozni, mert itt nem kell variálni a kitakarással, hiszen a szalag adja a vastagságot, nem pedig a két oldalról kiragasztott középen szabadon hagyott felület, ahol igazán jó szem kell  a párhuzamosság beállításához, vagy türelem.  (A Jaguáron az utóbbi módszert alkalmaztam, nem is lett azért tökéletes mindenhol.) A munka menet ismerős lehet a TVből :) Az Overhaulin' -ban szoktak mindeféle mintákat fújni a kocsikra ilyen szalagokkal. A szórógittezett felületen a díszcsík helyét ráhagyással lefújjuk, majd száradás után a ragasztó szalaggal lefedjük. Ezt követően felfújjuk a következő réteget. A Kawán 3 színnel dolgoztam. A csík metál ezüst, a sötét rész kékes zöld metál - direkt sok effektporral (talán valami ilyesmi neve van a sok "csillámot" tartalmazó metál festéknek...) ill. a fő szín egy neon zöld metál festék. Jó sok ragasztgatás és idő kellett a teljes munkához, mert a nyers festékre még nem illik feltenni a maszkoló szalagokat, nehogy felhozza. Ez egy olyan meló, amiről nagyon mást leírni nem tudok, itt a képeken van a hangsúly.

A munkamenet képekben:

Szórógittelés előtt:

Után:

Díszcsík maszkolás (ezüst alapszín már felfújva):

A második  réteg ráfújva:

Lakkozás előtt:

Lakkozás után:

Napfénynél még látványosabb a "csillámporos" metál festék kinézete:

Egy gondolat még a festékek, segédanyagok összeférhetőségéről: elfogyott a szórógittem - amit a festékboltban vettem és úgy adták illeszkedik a választott festékrendszerhez. Praktikerben vettem dupla áron egy másikat, mert gyorsan kellett. Ráfújtam és lefolyt róla a festék, plusz fel is oldotta az egészet... Eredmény, dupla munka: Lemosni a praktikeres cuccot, újra csiszolni és festékboltban venni rendes szórógittet.

Egy kis update a kipu ügyben. A zajcsillapító anyag kiégésének problémája sokmindnekinek ismerős lehet. Előzőleg írtam is, hogy valami fémszövet szerű anyag kell. A fém dörzsi szivacs teljesen megfelel a célnak. Inox anyagból készül, nem rozsdál és nem is túl sűrű szövésű, a gáz jól átjárja, de a zajcsillapító anyag kifújását elég jól megfogja. Többen írták a neten, hogy ilyet alkalmaztak és többszörösére nőtt a zajcsillapító anyag élettartama. Én hiszek nekik és logikusnak is tartom a dolgot. Nem csak a nagysebességű kipufogó gáz zajcsillapító anyagot kifújó hatását fogja le, hanem az esetleges lángnyelvektől is megvédi az üveggyapotot (vagy más anyagot), így az nem ég meg és nem válik tökékeny, porszerű anyaggá. A dörszit párszáz forintért be lehet szerezni bárhol, majd kicsit széthajtogatva 2cm vatag csőszerű formára lehet hozni. Ezt ráhúztam egy vastagabb csőre - aminek az átmérője nagyobb mint a perforált cső. Ezt a csövet rátoltam a perforált csőre, majd egy hosszú bottal letoltam a dörzsit, így könnyen rá lehet passzintani a perforált csőre a nem hozzáférhető helyeken is. Igazából csak nem hosszáférhető helyek vannak a dobban :) Az üveggyapotot (más anyag híjján és ezt tettem bele) kis részekre szedve kell a dörzsi mellé tömködni valami hosszú eszközzel.

Még egy kis fejlesztés történt a kipufogó dobtestén belül. A mintát és ötletet egy gyári Paragi sportdob adta, ami sajnos lerohadt az autóról - itt jegyezném meg, hogy igen hamar feladta a harcot a roszda ellen. Alig több mint 2 évig bírta. Ezt a megfáradt dobot beleztem ki kiváncsiságból. Meglepődtem, mikor kiderült, hogy nem teljes hosszában van kitömve zajcsillapítóval. Úgy néz ki, hogy az elején van egy kitömött rész, majd egy leválasztott üres kb 25 cm hosszú leválasztott rész, aztán a végén megint egy zajcsillapítóval kitömött rész. A logika az lehet a dolog mögött, hogy az érces, recsegős bejövő hang magas tartományait leveszi az első részben lévő csillapítás, ill. egészében halkít a hangon, majd az üres részben öblösebb tónust kap a  hang az teljes keresztmetszetében üres dobban, végül a kilépés előtt újra áthalad a gáz egy zajcsillapítóval körbevett részen, ahol újra tompul a hang így az eredmény egy szép mély tónusú hang. Elég szép hangja volt a dobnak az autón, szóval a kialakítás nem tűnik hiábavalónak. Ezt a szerkezetet ültettem át a Kawa kiufogójába is. 2db 1mm-es lemezből készült kör lap, a dob belső átmérőjéhez méretezve, lehetőleg úgy hogy passzos legyen és ne zörögjön. A két lemez gyűrű közé 3 távtartó rúd.

Valahogy így fest a dob metszeti képe:

Hamarosan jön a próba élesben, de addig van még pár dolog. Előljáróban a "karburátor szinkronizálás házilag fillérekből" témakört említeném, mint kedvcsináló.a köv. posztokhoz:)

... kályha csőből! :) Nem vicc, tényleg kályha füst csőből készül a cucc.

A történet ott kezdődött, hogy a motort egy dobbal vettem meg. Valaki korábban átalakította és a gyári 2 oldali kidörrentő helyett, egybe hozta össze az egészet. A két kiput összehozó Y idom igazi gány meló volt, régóta terveztem már, hogy vissza alakítom. A Honda CBR1100XX mintájára 2 méretes dobot szerettem volna rá, így el is kezdtem nézelődni dobok után. Az árak - mint mindig - lesulytóak voltak. Nagyon drágán mérik a dobokat. Elkezdtem kombinálni és elhatároztam építek magamnak.

Ilyen volt az említett egyoldali dob:

Először saváló csőben gondolkoztam, de elég drága és vékony falú 110mm átmérőben elég nehezen beszerezhető is. Más irányba mentem hát tovább: vas cső. Megint csak falakba ütköztem, mert ilyen átmérőben nem árulnak vékonyfalú csövet - legalábbis én nem találtam sehol. Vastag anyagot meg nem akartam rátenni, mert olyan súlya lenne, mint egy zsák. Ez nem cél nyilván.

Beugrott a képbe, hogy mi lenne ha kandalló vagy kályha csőben gondolkoznék. A zománcozott kivitel nem játszik, a hőálló feketével festett fekete meg általában 2mm-es falvastagsággal van csak, ami megint nehéz mint a dög és 120mm-es (vagy nagyobb) átmérőben kapható általában. Nagy nehezen sikerült vennem 110mm-es átmérőjű 0.7mm falvastagságű kályha csövet egyész baráti áron. 2 db 1m-es volt 4500ft. Ezek mondjuk nem hegesztett, hanem lapolt illesztésűek. Én óvatosan áthegesztettem CO-val, kicsit el is húzta oválra a csövek két végét, de végülis orvosolható volt a dolog. Utólag meggondolva nem is kellett volna hozzá nyúlni, a lapolt is örök, mint a nyomorúság.

Az esztétika szempontjából nem egy kiugró szépségű dolog a matt fekete festés a dobokon, ide karbon fóliát szánok majd, ami ~100 C°-ig hőálló (de láttam már ami 140 C°-ig bírja), szóval a dobokra kivállóan megfelel és ezekkel már ütösen fog kinézni a holmi. A koronát pedig két Yoshimura alu cimke teszi fel :) feltéve ha tudok lőni vaterán vagy apródon valamit.

Jut eszembe volt még egy kitikus anyagbeszerzési probléma: a perforált cső. Lehetőleg kis átmérőjű lyukkal sűrűn tarkított darabot szerezzünk be. Cső formában nehezen beszerezhető, lemezként viszont hozzá lehet jutni. Én is ilyen lemezt használtam. Egy csőre kellett rákalapálni és pár ponthegesztéssel összefogni. Sajnos nekem csak nagy lyuk átmérőjű lemezt sikerült szereznem, így kell majd kicsit variálni a zajcsillapító anyaggal, hogy ne fújja ki olyan hamar a kipu. Fémszálakból álló, dörzsi szavcshoz hasonló anyagot javasolnak ilyankor, mert ezt nem fújja ki a kiáramló gáz. Ez a kérdés még nyitva van hagyva nálam, még nem tudom mit rakok bele.

A kupi lezáró végét szerelhetőre érdemes csinálni, hogy lehessen pótolni a zajcsillapító anyagot. Én popszegecsekkel oldom meg.

Még egy gondolat a kipufogó készítés kapcsán. Alap szabály, hogy nem szabad beszögelléseket alkalmazni csövek találkozásánál, tehát az illesztésnél a belépő oldalnak kisebbnek vagy ugyanolyan átmérőjúnek kell lenni, mint a kilépő oldal. Még valami: a leömlőket összegyűjtő résznél a Kawán 60-as cső átmérő van, ezt 50-esre kellett szűkítenem, mivel a rendszer amit csnáltam, 50es. Ide egy 60-as csövet használtam, amit teljes hosszán felvágtam, majd a egyik oldalán az 50es cső kerületéből kiszámolt mértékben egy háromszög alakot formázva ismét végigv vágtam. A csövet szépen össuekalapálva majd végighegesztve egy szép kis szűkítőt kap az ember. Ugyanezt az elvet követve készítettem el a dob belépő oldalán lévő tölcsér szerű részt is. Ezt a gyári dobokon látható megoldásból merítettem, mert szerintem így jobban megtöri a kipufogó cső és dob közötti hirtelen átmérő váltást.

A képeken még csak félkész állapot látható.