Aprilia SR 50 - csótány darázsbőrben

Jó nagy hulladék volt ez a moci, köszönet az előző gazdinak érte. (korábban már írtam róla) Hiányos elektromos rendszer, kezelőszervek, ledugózott szivató, berohadt első fék és még sorolhatnám. Csodát sajnos nem sikerült tenni a géppel, mert nem érte volna meg a ráfordítást így inkább az esztétika helyreállítására és a működésre helyeztem a hangsúlyt. Mondjuk ez szerintem elég látványosra sikerült, pláne így képen. A fék átmosás és jó sok légtelenítás után magához tért, a fejidom és a kezelőszervek pedig számüzve lettek a motorról, a világítás direktre lett kötve. Mondjuk több nem is igen kell, max az index ami hiányozhat, de amolyan Babettás módon, kézzel is lehet irányváltási szándékunk jelezni. Az idomok kaptak festést, a rongyosra szakadt ülés pedig egy "sebtiben" rátűzött sárga bőrt. Több szót nem is igen érdemel a gép. Menni ment jól, hangja egészséges volt, megállt, elindult, kinézett valahogy, aztán ennyi. Haszon persze nem állt szinkronban a ráfordított melóval - természetesen messze elmaradt, de legalább volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.